A szerencsétlenül járt, illegális bevándorlókat szállító hajó Líbia partjaitól 110 kilométerre süllyedt el. Sajtóértesülések szerint a baleset röviddel éjfél után történt. A vízi jármű állítólag azért borulhatott fel, mert a menekültek mindannyian a fedélzet egyik oldalára tódultak, amikor elhaladt mellettük egy másik hajó.
A túlélők beszámolói szerint a húsz méter hosszú hajó a fedélzetén több mint hétszáz emberrel indult útnak.
Az olasz hatóságok azt közölték, hogy egy közelben tartózkodó kereskedelmi hajó huszonnyolc embert vett a fedélzetre, Joseph Muscat máltai kormányfő azonban később ötven túlélőről beszélt. Azt nem tudni, hogy ebbe az ötvenbe beletartozik-e az a huszonnyolc ember is, akiről az olasz parti őrség számolt be korábban.
Barbara Molinario, az UNHCR egyik szóvivője azt mondta, hogy az olasz és a máltai hatóságok túlélők és holttestek után kutatnak a baleset helyszínén, az olasz Lampedusa szigetétől mintegy kétszázhúsz kilométerre délre.
A legfrissebb hírek szerint eddig huszonnégy holttestet találtak, azt azonban egyelőre nem tudják megállapítani, hogy pontosan hányan veszhettek oda a hajószerencsétlenségben. A baleset helyszínén nagyjából 5000 méter mély a tenger, így lehetséges, hogy számos holttest soha nem fog előkerülni.
A Rómából irányított keresési műveletben az olasz haditengerészetnek és parti őrségnek összesen tizenhét hajója és több repülőgépe vesz rész, emellett kereskedelmi hajók is csatlakoztak a túlélők utáni kutatáshoz. A máltai hatóságok is járőrhajókat küldtek a baleset helyszínére.
Muscat elmondta, először azt ellenőrzik, hogy életben van-e még valaki a víz felszínén lebegő emberek közül. Arról egyelőre nem született döntés, hogy hova fogják szállítani a holttesteket és a túlélőket.
Antonio Iraso, az olasz határőrség egyik munkatársa arról számolt be, hogy a baleset helyszínén hatalmas olajfoltok láthatóak, széttört fadarabok és mentőmellények lebegnek a vízen. Az illetékes szerint könnyen elképzelhető, hogy a hajó valóban attól borult fel, hogy a menekültek mindannyian a fedélzet egyik oldalára tódultak.
Joseph Muscat máltai miniszterelnök az utóbbi néhány év legnagyobb emberi tragédiájának nevezte a vasárnapi hajószerencsétlenséget. Az UNCHR pedig azt közölte, hogy ha a halottak számára vonatkozó becslések megerősítést nyernek, akkor ez minden idők legsúlyosabb hasonló katasztrófája a Földközi-tengeren.
Francois Hollande francia államfő az uniós bel- és külügyminiszterek összehívását sürgette vasárnap sürgős intézkedések megtételére. Az elnök emlékeztetett arra, hogy év eleje óta egyre több hasonló tragédia történt menekültek szállító hajókkal, s ezért "cselekednünk kell". Jelezte azt is, hogy délelőtt telefonon egyeztetett az olasz miniszterelnökkel arról, hogy az uniós kül- és belügyminiszterek gyors összehívására van szükség a menekültek támogatására szolgáló intézkedések megerősítésére.
"Növelni kell a (járőröző) hajók számát, több légi ellenőrzés kell az övezetben és sokkal intenzívebb küzdelem az embercsempészettel szemben, mert akik ezeket az embereket a hajókra teszik, csempészek, sőt terroristák, mert pontosan tudják, hogy ezek a hajók lerobbant állapotban vannak, sőt azt is, hogy a nyílt tengeren fogják elsüllyeszteni őket és veszélybe sodorni több száz ember életét" - fogalmazott Hollande.
Matteo Renzi olasz kormányfő rendkívüli kabinetülést hívott össze vasárnap estére, hogy megvitassák az ügyet. "Hogyan lehetséges, hogy minden egyes nap tragédiáknak leszünk szemtanúi?" - tette fel a kérdést a miniszterelnök.
Mariano Rajoy spanyol kormányfő pedig arra figyelmeztetett, hogy a tét "Európa hitelessége", hangsúlyozva, hogy a szavak nem elegendőek, itt az ideje a cselekvésnek.
Matteo Salvini, a bevándorlásellenes olasz Északi Liga elnöke azt sürgette, hogy állítsanak fel haditengerészeti blokádot a líbiai partoknál. "Meg kell fékeznünk az embercsempészeket. Fogadóközpontokat kell létesítenünk Tunéziában, Marokkóban, Egyiptomban, Líbiában és mindenhol, ahol szükséges" - jelentette ki Salvini.
Aydan Özoguz, a német kormány migrációügyi képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy a javuló időjárás miatt egyre több hajó indul az észak-afrikai partokról Európa felé, ezért vissza kellene állítani a tavaly decemberben véget ért Mare Nostrum (Mi tengerünk) katonai-humanitárius missziót.
Ferenc pápa a nemzetközi közösség határozott és gyors fellépését sürgette a Szent Péter téren vasárnap mondott beszédében. A katolikus egyházfő azt mondta a tengerbe veszett illegális bevándorlókról: ezek a "fivéreink és nővéreink jobb életet és boldogságot kerestek, mivel éheztek, üldözték őket, sebeket ejtettek rajtuk, kizsákmányolták őket és háborúk áldozatai voltak". A pápa megjegyezte, hogy az emberiség egy részét a kényelem és a hiúság süketté tette a szenvedő testvérekkel szemben.